Egy vizsgálat szerint a menedzserek több, mint fel nem bízik meg beosztottaiban, sőt a válaszadók 69%-a értett egyet azzal az állítással: „egyáltalán nem tudom, kiben bízzak”. Az eredmény azért aggasztó, mert a bizalmatlan környezet súlyos és olykor végzetes kimenetelű problémákhoz vezet.

Gondolja végig: Milyen egy bizalom nélkül működő szervezet? Milyen jelzőket, jellemzőket írna le:

Milyen egy bizalommal teli szervezet? Ezt milyen jelzőkkel és jellemzőkkel írná le:

Nyilvánvaló, hogy azoknak a szervezeteknek lesz sikerük és versenyelőnyük a piacon, ahol bizalomra épülő kultúrát ápolnak.
A menedzserek számára így egyre  fontosabbá válik, hogy megértsék a bizalom természetét, hiszen a bizalom nem varázslatra és nem vezényszóra jön létre, hanem kitartó és tudatos munka eredményeként. Ebben segít, hogy kutatások szerint modellezhető ugyanis, hogy valaki a másik iránti bizalom vagy bizalmatlanság mellett fog-e dönteni egy-egy helyzetben.

Ez két tényezőtől függ:

• a döntéshozó személyétől és a
• helyzettől.

A döntéshozó jellemzői (kevésbé a bizalmat kérőtől függ, inkább a bizalmat adó személyiségjegyeivel, kultúrájával, tapasztalataival függ össze):

- kockázatviselő képesség (vállalkozó-óvatos) Vannak, akik született kockázatvállalók, mások inkább óvatosak. A veszélyt keresők kevésbé mérlegelik hosszasan a helyzeteket, képesek bízni abban, hogy a dolgok majd jól alakulnak.

- alkalmazkodó képesség (jól-rosszul) a könnyen alkalmazkodó emberek kellemesen érzik magukat, és a környezetüket általában jóindulatúnak tekintik. A gyengén alkalmazkodók fenyegetésként élik meg a világot, ezért szorongóbban élik meg helyzeteiket, így kevésbé képesek bizalmat adni.

- hatalom Ha a bízó hatalommal bír, valószínűbb, hogy megbízik a másikban, mivel megtorolhatja, ha visszaélnek a bizalmával. Ha kevés a hatalma, akkor viszont védtelenebbnek érzi magát, ezért kevésbé bízik meg a másikban.

Szituációs tények:

- biztonságérzet: Minél több a veszteni való, annál kisebb az esélye, hogy az illető bízni fog a másikban.

- hasonlóság A hozzánk hasonlókkal könnyebben alakítunk ki bizalmi kapcsolatot pl. közös hobbi, klub, személyi azonosságok stb.

- kiszámíthatóság, becsületesség (szavak és tettek egysége: ígér, de nem teljesíti, olyan dolgokat is megígér pl. a vezető, amelyeket képtelen teljesíteni.

- érdekek  Ha az érdekek egybe vágnak, akkor könnyebben épül ki a bizalom, mintha nem vagy, ha nem ismertek.

- képesség: rátermettség, hozzáértés

- törődés: Ha elhisszük, hogy a másik mások érdekeiért is kiáll jobban megbízunk benne, mintha csak a saját érdekeiért kűzd.

- kommunikáció (nyílt)

A megrendült bizalmat egy idő után helyre lehet állítani, ha a vezető tudatosan és következetesen visszaállítja azt. Ez fontos tényező is, hiszen a bizalom, az emberi kapcsolatok minőségét jelzi.

A bizalom menedzselésének gyakorlati módszerei